Oktopusz Kárpát. medencei oktatásszakmai műhely fejlesztése és működtetése.
2023-1-HU01-KA220-SCH-000152750
Folytatódik Erasmus+ projektünk, melynek célja egy együttműködő szakmai közösség működtetése, a határon túli magyar pedagógusok szakértői felkészítése, támogatása révén.
A korábbi konzorciumhoz - Innovatív Pedagógiai Műhely, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete - új partnerként csatlakozik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete így a közös munka során lehetőség nyílik a határon túli magyar pedagógus szervezetek közötti szakmai együttműködés kiteljesítésére is.
A projekt célja egy olyan Kárpát-medencei szakmai közösség létrehozása és fejlesztése, mely támogatást képes nyújtani a határon túli minőségi magyar nyelvű oktatás fennmaradásához és fejlesztéséhez.
Az OktOpusz II. projektben folytatjuk a 2021-ben megkezdett fejlesztéseket, de új elemekkel is bővül a projekt.
A projekt kezdő időpontja: 2023. december 31.
A projekt befejezése: 2026. december 30.
2024. október 4.
Olvassátok el, a Maszol.ro portál kollégánkkal készített interjúját
Aki a katedrán áll, teremt. Létrehoz valami megfoghatatlant, ami a padokban ülőket megváltoztatja. A pedagógusi hivatásban rejlő lehetőség egyensúlyt teremteni: megtanítani az értékálló dolgokat, visszacsempészni a gyerekek életébe azokat, felhasználva a modern kor nyújtotta lehetőségeket. Többek között ezeket vallja Csatlós Erzsébet Zsófia tanítónő, a PedCafé ötletgazdája, az RMPSZ Hunyad megyei elnöke. Vele beszélgettünk arról, hogy miként lesz valakinek tanítás az életcélja és a legnagyobb öröme.
– Kezdjük a szokásos kezdőkérdéssel, hiszen egy pedagógus esetében a hivatás valójában elhívást is jelent, belső ösztönzést. Szóval: miként alakult a pályaválasztásod, és ha röviden össze lehetne foglalni, mit jelent számodra ez a hivatás?
– Gyerekkoromban nagy álmodozó voltam, világutazónak készültem, aztán lelkész szerettem volna lenni. Soha nem gondoltam arra, hogy pedagógus legyek, bár nagyon közelről láttam, mit jelent ez a hivatás, mert anyukám tanító volt a falunkban. Amikor elvégeztem a nyolcadik osztályt, éppen 1989 júniusában, egy közeli kisváros szakközépiskolájába felvételiztem, mert az volt a legközelebbi magyar líceum. Faipari szakon tanultam egy évig. Aztán 1990-ben, amikor Zilahon tanítóképzőt indítottak, anyukám kitalálta, hogy felvételizzek újra. Hevesen tiltakoztam, de meggyőzött. Így kerültem tanítóképzőbe, azt a titkos tervet dédelgetve, hogy lelkész azért még lehetek. De már az első óralátogatások alkalmával eldőlt, hogy nem leszek én semmi más, csakis tanító. Megéreztem ugyanis, hogy az osztályteremben történik valami.
Aki a katedrán áll, teremt. Létrehoz valami megfoghatatlant, ami a padokban ülőket megváltoztatja. Nagyon jó gyakorlatvezető tanítóink voltak, akik hagytak minket, hogy próbálgassuk a szárnyainkat, minden lépésünket aprólékosan kielemezték, így építgetve bennünk a szakmai tudást. Azóta is hálás vagyok nekik ezért. Tanáraink arra biztattak minket, hogy közösségi emberek legyünk, nem is tudok azóta sem másként gondolni magamra. Szeretek tanító lenni, vannak pillanatok az osztályteremben, amikor eluralkodik bennem az érzés, hogy jó helyen vagyok. A legeslegjobb helyen.
– A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Hunyad megyei elnöke vagy, így rálátsz a pedagógustársadalom ügyes-bajos dolgaira. Hogyan látod, melyek a pedagógusszakma legnagyobb kihívásai napjainkban?
– Amikor elkezdtem tanítani, szinte ugyanazokat a tankönyveket használtam, mint amikből én magam is tanultam. Aztán hirtelen elindultak azok a változások, amelyek azóta egyre nagyobb fordulatszámon pörögnek, és egyre nehezebb lépést tartani. Ráadásul a világ is nagyon dinamikusan fejlődik. Talán nem is álmodtam arról, hogy készítek egy fotót a telefonommal, amit egy kattintással kinyomtatok fotópapírra. Mi, az elmúlt évezred gyermekei, ott loholunk ezeknek a változásoknak a nyomában, próbálunk lépést tartani, és átadni a régimódi értékeket: jólneveltséget, lexikális tudást, szabályokat. Csupa olyasmit, amit az új évezred gyermekei nem tartanak fontosnak. Pedig azok. A neuropedagógiai kutatások ezt igazolják. Szerintem napjainkban éppen ebben áll a pedagógusi hivatásban rejlő lehetőség: egyensúlyt teremteni, megtanítani az értékálló dolgokat, visszacsempészni azt a gyerekek életébe, felhasználva a modern kor nyújtotta lehetőségeket. Persze ez nagyon nehéz, sok időt felemésztő feladat. Az igazán elhivatott pedagógusoknak nincs is idejük másra.
– Hunyad megyében milyen a magyar pedagógusok helyzete?
– A megyében alig több mint ötven pedagógus dolgozik, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindenkit személyesen ismerek, tudok az örömeikről, tisztában vagyok a nehézségeikkel. Közös gondunk itt, szórványvidéken az állandóan csökkenő gyereklétszám. Egy szórványban dolgozó pedagógusnak a magyarsága is hivatás, amit lobogtatnia kell, mint egy zászlót, hogy a bizonytalanok is odagyűljenek alája. Ezek a feladatok pedig lassan elveszik az erőnket, a nehézségek megtörnek, lehúznak. Ha nincs egy jó pedagógusi közösség, ami megtart, könnyen kiég az ember.
– Napjainkban egyre több figyelem hárul a pedagógusok mentális egészségre, de elég kevés a konkrét, gyakorlati kezdeményezés. Te hogyan látod ezt?
– Lehetőségek vannak, hiszen nagyon sokféle képzés létezik a témában. Inkább ott a probléma, hogy a pedagógusok idő vagy más erőforrások hiányában nem veszik igénybe ezeket. Sok intézményvezető igyekszik csapatépítő lehetőségeket is teremteni, mások kevésbé. Én arról álmodom, hogy minden iskolában lesznek majd kis közösségek, amelyek törődnek egymással, vigyáznak egymásra. Hiszen egy baráti gesztus, a segítő szándék, egy jótanács sokat segít abban, hogy ne daráljanak be a mindennapok.
Felnőttképzéssel is foglalkozom, és úgy látom, hogy nagy igény van olyan képzésekre, amelyek nem a szakmai tudásra fókuszálnak, hanem az önismeretre, rezilienciára, ehhez hozzátennék még olyanokat, amelyek a tudatos jelenlétre, közösségépítésre tanítják meg a pedagógusokat. Szerencsére az erdélyi magyar pedagógusoknak számos lehetőségük van részt venni ehhez hasonló képzéseken, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is biztosítja ezt számukra. Az igényt kell valahogy felébreszteni azokban, akik még nem keresik ezeket a lehetőségeket.
– Hozzád kapcsolódik Erdélyben a PedCafé kezdeményezés. Honnan jött az ötlet? Milyenek az eddigi tapasztalatok?
– Még a pandémia idején próbálkoztam közös online beszélgetős kávézással, mert nagyon hiányzott az együtt töltött szünetek pezsdítő hangulata, amikor szinte mindenki egyszerre beszél, mégis mindenki tudja követni. Akkor nem igazán haraptak rá a kollégák. Aztán jelentkeztem egy Erasmus+ projektbe, ami megváltoztatta az életemet. A Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében című projektről, vagyis az OktOpuszról van szó, amelynek az RMPSZ az erdélyi partnere. Kicsit félve jelentkeztem, hiszen nem éreztem magam szakértőnek semmiben, de nagyon örülök, hogy megtettem. Élet és lélek van benne, hiszen olyan pedagógusokat kapcsol össze, akik nap mint nap bemennek az osztályterembe, és sokszor erejükön felül dolgoznak azért, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok számára jövőt teremtsenek. Senki nem várta el tőlem, hogy a szó akadémiai értelmében szakértsek, ellenben nagyon sokat kaptam, olyan képzéseken vehettem részt, amelyek során a képzők, dr. Tratnyek Magdolna és Mandák Csaba teljesen új gondolatokat ültettek el a fejemben a tanítással és a tanulással kapcsolatban.
– Mint például?
– Az egyik ilyen gondolat éppen az volt, hogy egy oktatási rendszer pontosan annyira jó, amennyire a benne dolgozó pedagógusok. Egy iskola vagyona nem a digitális eszközállomány, a bútorzat és a felújított épület, hanem a benne dolgozó pedagógusok tudása, hozzáértése, szakértelme. Mit tesz az átlagember az anyagi javaival? Egy helyre gyűjtögeti, hogy minél nagyobb legyen a kupac. Akkor miért ne lehetne a tudással is ezt tenni? Összehordani egy helyre és együtt használni. Így született meg az ötlet, hogy egy kávé mellett beszélgessünk a kollégákkal azokról a nehézségekről, amelyekkel nem tudunk megküzdeni egyedül, aki saját tudást halmozott fel a digitális eszközök és módszerek területén, tanítsa meg másnak is, de ne csak a röpke tízpercek alatt, hanem adjuk meg a módját, lazuljunk el, örüljünk az együtt töltött időnek, és osszuk meg a tudásunkat.
Az iskolánkban meg is valósult az első ilyen találkozó 2022 őszén a közvetlen kollégáim, a tanítók részvételével, és nagyon jól éreztük magunkat az első PedCafén, ahogy elneveztem. Még abban az évben, novemberben az OktOpusz projekt önálló szekcióval mutatkozott be Egerben, a XXIV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián, ahol lehetőséget kaptam, hogy jó gyakorlatként meséljek a PedCaféról. Óriási érdeklődést váltott ki, magam is meglepődtem ezen, úgyhogy elkezdtem tovább építgetni az ötletet. Létrehoztam egy közösségi oldalt, ahol igyekeztem napi rendszerességgel közölni egy-egy építő jellegű gondolatot, úgy időzítve, hogy korán reggel már az első kávézásnál elérhető legyen.
– És elkezdtek csatlakozni a pedagógusok, gondolom….
– Szép lassan gyarapodott a követőtábor, mások is szerveztek hasonló jellegű találkozókat, amelyeknek központi eleme a laza légkör és az egymás tudásából építkezés, az egymástól tanulás. Idén ősszel egy inspirációs naplóval szeretnék előállni, ami a közösségi hálózaton is elérhető lesz, napról napra fedi majd fel magát, de, ha minden jól megy, papírformában is a pedagógusok kezébe kerül. Négy nagy témakört járok majd körül, lesz szó tervezésről, önismeretről, kooperációról, értékelésről. Remélem, sok kolléga magára talál majd ezekben a témákban, és szívesen megosztja másokkal is a tudását. Arra is felkérést kaptam, hogy pedagógusközösségekbe menjek el pedcafézni. Már voltam Kolozsváron, és hamarosan más meghívásoknak is eleget teszek.
– Mennyire igénylik a pedagógusok a mentálhigiénés szolgáltatásokat? Felmérések szerint nagy szükségük lenne rá, de mint sok más fontos dologra, erre se nagyon van idejük, mivel leterheltek. Ördögi kör?
– Sajnos még nem nőtt fel annyira az erdélyi magyar társadalom, hogy a mentálhigiéné természetes velejárója legyen a mindennapoknak. A testünket napi szinten ápoljuk, a lelkünkről viszont hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Az elmúlt években kezdenek leomlani a témával kapcsolatos előítéletek falai, a pedagógusok számára egyre több lehetőség nyílik ebben az irányban és az a tapasztalat, hogy élnek is velük. Leginkább a csoportos foglalkozásokat választják önismereti tréning, workshop formájában.
– Mi motivál munka közben? Neked hogy sikerül megoldanod a túlterheltséget?
– Bármit teszek, legyen az munka, önkéntesen vállalt feladatok, az vezérel, hogy pozitív irányú változást hozzak létre, hogy attól, mit csinálok, legyen egy kicsit jobb a világ. Óriási erővel tudom belevetni magam bármely feladatba, ha egy hangyányi esélye van ennek. A tanításban is ez adja a legnagyobb hajtóerőt, a tudat, hogy együtt építjük a gyerekekkel az alapokat egy majdani sikeres jövőhöz, ami remélem, arról szól majd, hogy a maguk rendjén ők is pozitív változásokat generálnak a világban.
Nagyon szeretem a gyerekeket, szeretem velük együtt megélni, ahogy kinyílnak, ráeszmélnek a világra. Ha belépek az osztályom ajtaján, minden más elveszíti a fontosságát. Ami a túlterheltséget illeti... nem igazán értem, hogy hol kezdődik a túl. Iskolaidőben hatkor kelek, és kettőkor fekszem. Van olyan, hogy este tízkor még a reggeli farmerem van rajtam, mert nem volt időm lehúzni. Amikor több a soknál, akkor két napig alszom, persze ha éppen van erre egy szabad hétvége. A szorgos hétköznapokban olvasással tartom szinten a lelki energiatartalékokat. Minden este olvasok, azzal zárom le a napot. Amikor meg nem kell pörögni, akkor lustálkodom egy jó adagot, hogy legyen erőm a következő ütközetre.
– Mit üzennél, javasolnál pedagóguskollégáidnak, hogyan kezdjenek el mentális egészségükkel foglalkozni?
– Azt javaslom, amit magamnak is célul tűztem ki az elkövetkezőkre: jelen lenni az éppen aktuális pillanatban. Megélni a maga szépségében vagy tragédiájában, megengedni magamnak, hogy érezzek, és érzelmeimnek hangot adjak. Ezzel már sokat teszünk magunkért. A következő tanácsom az lenne, hogy a terveket kezeljék egy kicsit lazábban, kreatívabban, bízzanak az ösztöneikben, és higgyék el, hogy rendkívül értékesek. Ha mi, pedagógusok elhisszük magunkról, hogy értékesek vagyunk, és ezzel a hittel élünk a világban, ezt tükrözi a világ is nekünk. Szeptembertől ehhez adok segítséget is a PedCafé Facebook-oldalán, akinek kedve van, velem tarthat.
– Sokszor mondjuk, hogy a pedagógus elsődleges munkaeszköze a személyisége. Csatlós Zsófinak milyen a személyisége?
– Kíváncsi, rettenetesen kíváncsi. Ez a kíváncsiság hajt mindenben. Ez a kíváncsiság a vesztem is, mert, ha szembejön egy új feladat, soha nem az az első gondolatom, hogy lesz-e rá időm, hanem hogy vajon hogyan lehet megoldani. Így néha szűkösen állok az idővel. Mohón ölelem magamhoz a világot, és meg akarok ismerni belőle mindent, a szobafestéstől a mesterséges intelligenciáig. Szeretem az embereket, rájuk is kíváncsi vagyok, nagyon szeretek beszél(get)ni, és egy kezemen meg tudom számolni azokat a felnőtteket, akik olyasmit tudtak mondani nekem, hogy nem szakítottam félbe őket beszélgetés közben. Szűkebb-tágabb baráti köröm tudna erről mesélni... Ott van még a gyermeki derű, amivel a munkámat végzem, szeretem, ha jól érezzük magunkat tanulás közben, mindennap arra törekszem, hogy nyugodt, békés és derűs környezetben növekedjünk együtt. Mert növekednem nekem is kell, csak az tud hiteles lenni a tanításban, aki élen jár a tanulásban.
Csatlós Erzsébet Zsófia 1975. augusztus 4-én született Szilágycsehben. Szamosardón nevelkedett, itt végezte általános iskolai tanulmányait, majd a zilahi Gheorghe Șincai Tanítóképzőben szerzett tanítói diplomát. A dévai 3-as Számú Általános Iskola (napjainkban Eminescu-Petőfi) magyar tagozatán kezdte pedagógusi pályafutását, 2005-től az akkor induló önálló magyar iskola, a Téglás Gábor Elméleti Líceum tanítója. 2010-től a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Hunyad megyei elnöke.- a Maszol.ro portálról
2024. július 12.
2024. július 3-6. között Pécsett valósult meg az Erasmus+ projekt keretében a projektbe1 most csatlakozott 26 szlovákiai pedagógus első képzése a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A Magyarországon akkreditált pedagógustovábbképzés (Pedagógus továbbképzések, szakmai műhelyek tervezése, szervezése, vezetése) háromnapos jelenléti képzését egy online találkozó előzte meg, ahol a résztvevők tájékoztatást kaptak a háromnapos képzés szakmai és egyéb tudnivalóiról.
A képzéshez,
innovatív módon, és a környezettudatosságot figyelembe véve, a Padlet felületen folyamatosan
elérhető szakmai anyagok és a képzéshez kapcsolódó egyéb tartalmak találhatók. Ezekkel a résztvevők
így már a képzés előtt megismerkedhettek.
A képzés során, a képzést elvégzett résztvevők
A háromnapos kurzus végére saját, illetve kiválasztott sajátos pedagógiai-szakmai területükre vonatkozóan a résztvevők összeállították egy továbbképzés vagy szakmai műhely tematikáját, meghatározva a célcsoportot, a célt, elvárt eredményeket, módszereket, marketing elemeket. Ezeket a képzés végén prezentációval kísérve mutatták be egymásnak.
„A gyakorlati tudást jó hangulatban lehet megszerezni a legkönnyebben.” A továbbképzés ún. kilépőkártyáján megfogalmazott mondat jó összefoglalója a képzés további résztvevőjétől kapott visszajelzéseknek, ahol kiemelték a szakmai program feszes ívét és tartalmasságát, a szakmailag felkészült trénereket, a jó hangulatú, játékos-mozgásos feladatokkal tűzdelt képzési napok hasznosságát.
A csoport képzése a Zsolnay Fényfesztivál idején zajlott, így a várost a fénybe öltözött épületek és utcák során járhatták be esténként a pedagógusok, illetve egy tematikus városismertető „kisvonatozás” is belefért a szoros programba.
A képzés - ami az Erasmus+ Oktopusz II. projekt keretében valósult meg – elindította a most programba kerülő szlovákiai magyar pedagógusok személyes és szakmai összekapcsolódását, amely a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetség támogatásával a projekt végére újabb szakértőkkel gazdagítja a szlovákiai magyar pedagógusközösséget.
A program az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg.
A projekt alapvető célja, a határon túli magyar pedagógusok szakértői bázisának létrehozása, a szakértői kompetenciák fejlesztése, a kisebbségi magyar oktatás fejlődése és a többségi társadalommal, annak oktatási intézményrendszerével történő együttműködés szakmai alapon történő megalapozásának elősegítése.
A fejlesztésben résztvevő partnerországokban élő magyar kisebbségek identitásának, kultúrájának fennmaradásában kulcskérdés az oktatás. Romániában az 1 440 000 fős, Szerbiában pedig 293 000 fős kisebbség részére jogilag rendezett a magyar nyelvű oktatás megszervezése, magyar iskolák fenntartása, magyar nyelvű tankönyvek kiadatása. Ahhoz, hogy fennmaradhasson, fejlődhessen a kisebbségi magyar nyelvű oktatás rendszere elengedhetetlen, hogy a saját rendszerükben gyakorlatot szerzett szakemberek kerüljenek be azokba a szakértői körökbe, melyek hatással vannak, nem csak a saját intézményhálózatuk fejlődésére, hanem a többségi állam szakmai, oktatáspolitikai terveinek, elképzeléseinek alakítására is.
Az Innovatív Pedagógiai Műhely szakemberei közel egy évtizede működnek együtt a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel, és az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével különböző oktatás tartalmi fejlesztések, képzések megvalósításában.
Az Innovatív Pedagógiai Műhely mind Magyarországon, mind Romániában több alkalommal szervezett és vezetett olyan szakmai műhelyeket, melyeken a határon túli magyar pedagógus szervezetek képviselőivel közösen gondolkodtunk fejlesztési lehetőségekről, irányokról. Itt érlelődött meg az elhatározás, hogy a legfontosabb stratégiai cél az anyaország határain kívül működő magyar pedagógus szervezetek saját szakértői körének megerősítése, kompetenciáinak fejlesztése.
Arra az elhatározásra jutottunk, hogy egy olyan formalizált rendszert alakítunk ki, amiben a helyi szakembereket tudjuk olyan helyzetbe hozni, hogy saját maguk legyenek a folyamatos fejlődés, az állandó szakmai megújulás generálói. Célunk, egy olyan szakértői képzési, önképzési rendszer kialakítása, mely ezt a célt szolgálja.
A projekt időtartama alatt többször is tartunk olyan disszeminációs rendezvényeket, szakmai műhelyeket, ahol a többi Kárpát-medencei magyar pedagógus szervezet vezetőit szakembereit is vendégül látjuk közös gondolkodásra, eszmecserére. A szakértői adatbázist pedig természetesen úgy alakítjuk ki, hogy ahhoz a későbbiekben is tudjanak csatlakozni az érdeklődő szervezetek és szakemberek.
Az Innovatív Pedagógiai Műhely nonprofit kft létrehozói több évtizede foglalkoznak képzések szervezésével, szervezetfejlesztéssel, innovációk támogatásával, tréningekkel, pedagógus képzéssel és továbbképzéssel.
2019-ben azzal a céllal alapítottuk a társaságot, hogy szervezett
formában lehetőséget teremtsünk a szakmai eszmecserékre, műhelymunkákra,
továbbképzésekre határon innen és túl élő pedagógusok számára.Hiszünk abban,
hogy egymástól tudunk a legtöbbet tanulni. Ezért nálunk nem előadásokat
hallhatsz, hanem részese lehetsz a tudásmegosztásnak, saját élményű tanulásnak,
jó hangulatú eszmecseréknek.
Szövetségünk 1991-ben alakult, tevékenységét tekintve a magyar nyelven történő tanítást, minőségi oktatást és nevelést hivatott szolgálni a romániai közoktatás minden szintjén. Elkötelezett szándékunk a romániai tanügyi rendszer demokratizálási folyamatában való aktív részvétel, valamint a magyar tannyelvű oktatásban érintettek érdekeinek, álláspontjainak képviselete
Megyei szervezetekkel és négy területi oktatás-módszertani kö zponttal - a csíkszeredai Székelyföldi, a szovátai Teleki, a kolozsvári Gál Kelemen és a nagyváradi Partiumi - fogjuk össze a romániai magyar tannyelvű oktatási intézményhálózatot, amely a romániai magyar tannyelvű oktatás minőségi fejlesztését, pedagógusainak széles körű, igényes és korszerű továbbképzését hivatott megvalósítani.
Az Észak-bácskai Magar Pedagógusok Egyesülete 1995-ben alakult, így 2015-ben ünnepli 20 éves fennállását.
Tevékenységünk fő célja összefogni a magyarul tanító pedagógusokat, megfelelő szakmai továbbképzést biztosítani számukra, valamint táborok, szaktáborok, szakkirándulások, versenyek szervezését végezzük tanárok és tanulók számára, nem csak az Észak-bácskai térségben, hanem Vajdaság minden magyar iskoláját bekapcsolva a megmozdulásokba. Szervezetünk közel 1000 pedagógust tart nyilván, akik részt vesznek az Egyesület munkájában, illetve általa szervezett rendezvényeken. Egyesületünk a tavalyi évtől ingatlan tulajdonosa, így lehetőség van arra, hogy újabb tevékenységekkel bővítse munkáját: szakmai könyvtár kialakítását tervezzük és újabb szakcsoportok alakítását, valamint a nyugdíjas pedagógusok bevonását a munkánkba.
Fontosnak tartjuk Vajdaság szintjén kialakítani és fenntartani a magyar nyelven oktató pedagógusok közösségét, óvodapedagógusok, általános- és középiskolai tanárok körében. Kapcsolatot tartunk a magyar és a magyar nyelven is oktató közoktatási intézményekkel, ápolni és fejleszteni a korszerű oktatás elméleti és gyakorlati módszereit.
Az 1990-ben alakult Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) civil szakmai szervezetként a pedagógusoknak, diákoknak, az oktatási intézményeknek szervezett programokon túl a magyar nyelvű közoktatás területén állandó, rendszeres tevékenységet fejt ki.
Célja anyanyelvi iskoláink megőrzése és fejlesztése, ennek érdekében a Szövetség éves programját teljesítve sokrétű szakmai szolgáltatást lát el anyanyelven (pedagógus-továbbképzések, nyári egyetemek, regionális, országos szakmai konferenciák, tehetséggondozó tanulmányi versenyek, nyári táborok stb.), ezzel segítve a nemzetben és az anyanyelvben való megmaradást és fejlődést.
Ezeken túlmenően szükség szerint véleményezi, javaslatokat tesz az állam által kiadott központi dokumentumokhoz, tervezetekhez, tanácsadó testületekben képviseli a magyar intézmények érdekeit, együttműködik a hazai magyar civil szervezetek mellett a Kárpát-medencei magyar pedagógusszövetségekkel. Az oktatásügy terén a civil szervezetek közül szinte egyedüliként az SZMPSZ képviseli a legmarkánsabban, legfelkészültebben a magyar érdekeket a szlovák hatóságok, a minisztérium, a közvélemény irányában csakúgy, mint Magyarország irányában.
Taglétszáma folyamatosan emelkedik (közel 3500), tevékenységi köre bővül.
Az SZMPSZ Programja hat területen jelöli ki a civil szakmai szervezet középtávú céljait:
A Szövetség szakmai elkötelezettsége tevékenységét tekintve mérvadó, meghatározza és befolyásolja a szlovákiai magyar közoktatás jelenét és jövőjét. Legfelső szerve a 37 tagú Országos Választmány.
A szakértői adatbázis célja, hogy hozzájáruljon a határon túli minőségi magyar nyelvű oktatás fennmaradásához és fejlesztéséhez. Az adatbázisban szereplő szakértők képesek és készek a nevelési-oktatási intézmények és az azokban dolgozó pedagógusok, egyéb szakemberek számára segítséget nyújtani céljaik megvalósításához továbbképzésekkel, szaktanácsadással, fejlesztések, innovációk támogatásával és menedzselésével.
Mivel az adatbázis nyitott, így a megfelelő feltételek megléte esetén lehetőség van szakértőként is csatlakozni, bekerülni az adatbázisba.
Az adatbázis minősített, a benne szereplő szakemberek rendelkeznek a pedagógus továbbképzésekhez, szakmai fejlesztésekhez szükséges ismeretekkel, kompetenciákkal.
A romániai magyar oktatás a román közoktatási rendszer része, működtetése az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik. A minisztérium keretében működik a Kisebbségi Oktatásért Felelős Államtitkárság, amelynek vezetője rendszerint magyar nemzetiségű, a magyar lévén a legszámosabb nemzeti kisebbség Romániában. Minden megyében tanfelügyelőség működik, a magyarok által is lakott megyékben - számaránytól függően - főtanfelügyelő, főtanfelügyelő-helyettes vagy kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő felel a magyar nyelvű oktatásért. A pedagógusok kinevezése a tanfelügyelőségek által szervezett versenyvizsgák eredményeképpen történik. A romániai közoktatási intézmények többségében önkormányzati fenntartásban állnak, de a történelmi egyházak is hozzájárulnak a magyar iskolahálózat működtetéséhez (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Magyar Unitárius Egyház).
A pedagógusok képzése tudományegyetemeken, pedagógiai modul teljesítése által történik. A pedagógusok továbbképzéséért a megyei pedagógusházak (magyar képzéseket rendszeresen a Hargita, Kovászna és Maros megyei házak ajánlanak), illetve a nagyváradi székhelyű Országos Magyar Továbbképző Központ felelősek.
Romániában az oktatási rendszer korai nevelésből, alapfokú oktatásból, középfokú oktatásból és felsőoktatásból áll.
Oktatási formák
Magyar nyelvű oktatás
Romániában megközelítőleg 150 ezer diák tanul magyar tannyelvű intézményben bölcsődétől a posztlíceumig.
Románia tizennyolc megyéje rendelkezik magyar nyelvű képzéssel a közoktatásban, Erdélyen belül Krassó-Szörényben csak óvodai csoportok vannak (további erdélyi megyék: Arad, Beszterce, Bihar, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy, Temes), Erdélyen kívül Bákó, illetve Bukarest rendelkezik magyar osztályokkal. Míg elemi és általános iskolai osztályok minden megyében vannak, a középfokú oktatás területileg már jelentősen differenciált: szórványmegyékben (úgynevezett „egyiskolás” megyék) az elméleti oktatás túlsúlya érzékelhető a szakoktatási és hivatásfejlesztő profilokkal szemben, ami jelentősen korlátozza a pályaválasztási lehetőségeket is.
A magyar nyelven tanuló diákok kisebb méretű iskolákba koncentrálódnak, mintegy 2/3-uk tanul kizárólag magyar tanítási nyelvű intézményekben, 1/3-uk vegyes tanítási nyelvűekben.
A magyar nyelvű képzés alulreprezentált a speciális nevelési igényű tanulói osztályok, illetve a csökkentett látogatású és esti képzési formák terén, ugyanakkor felülreprezentált a szimultán képzés (összevont osztályok) terén: a tanulók mintegy 11%-a vesz részt ilyen típusú oktatásban, a magyar elemisek 21%-a.
Az oktatási rendszer főbb jellemzői
Az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium általános felelőssége a szerbiai oktatási politikák kidolgozása és végrehajtása a nemzeti kerettanterv alapján. Az iskolák és az óvodai intézmények részben rendelkeznek autonómiával az oktatási programok és egyéb oktatási tevékenységek megszervezésében és lebonyolításában. A felsőoktatási intézmények szélesebb körű autonómiát élveznek.
Az oktatás minden szintjén az intézmények lehetnek állami és magánintézmények (magyar nyelven nincs). A közoktatási intézményeket elsősorban az állami költségvetésből finanszírozzák.
Szerbiában az oktatási rendszer a kisgyermekkori nevelésből és gondozásból, az alapfokú oktatásból, a középfokú oktatásból és a felsőoktatásból áll. Az általános iskolai oktatás és az óvodai felkészítő programok kötelezőek és ingyenesek. A középiskolai oktatás ingyenes, de nem kötelező.
Inkluzív oktatás
A 2010/2011-es tanévtől a befogadó oktatás rendszerszintű megvalósítása folyik. Az oktatási rendszer alapjairól szóló törvény hangsúlyt fektet a diszkrimináció és szegregáció tilalmára, az egyéni oktatási tervekre, a segédtanár bevezetésére, a sajátos nevelési igényű gyermekek bevonására a "rendes" általános iskolákba.
Pedagógusok alapképzése
Az alkalmazott tanulmányok főiskolái (óvodai tanárképző főiskolák) vagy az egyetemek (tanítóképző karok) biztosítják az óvodapedagógusok alapképzését. Az osztálytanítók (1-4. évfolyam), tanítóképző karon szereznek diplomát. Azok a szaktanárok, akik az általános iskola 5-8. évfolyamán és a középiskolai oktatásban tanítanak, egyetemi karon fejezik be tanulmányaikat.
Az óvodapedagógusok számára nincs szükség specializációra vagy mesterképzésre. Az általános és középiskolai oktatásban oktatóknak mesterfokozattal kell rendelkezniük, míg a felsőoktatási oktatási folyamatokban részt vevőknek PhD fokozattal kell rendelkezniük.
Minden kisgyermekkorban és iskolai oktatásban dolgozó tanárnak az első munkaviszonya során eltöltött egyéves bevezető időszak után államvizsgát (munkaengedély vizsga) kell tennie, hogy folytathassa tanári pályafutását. A felsőoktatási oktatók esetében nincs ilyen követelmény.
A pedagógusok szakmai fejlődése
A pedagógusok szakmai továbbképzését törvény írja elő. A tanároknak munkaidejük egy részét szakmai továbbképzésre kell fordítaniuk, hogy megtartsák beosztásukat és munkaengedélyüket.
Az oktatási rendszer szakaszai
Szerbiában az oktatási rendszer: óvodai, általános iskolai, középiskolai és felsőoktatás. A kötelező oktatás teljes időtartama Szerbiában 9 év. A gyermekek 5½ éves korukban kezdik a tankötelezettséget, amikor megkezdik az óvodai felkészítő programot, ezt követi a 8 éves alapfokú oktatás.
Az óvodai nevelés és gondozás 6 hónapos kortól az általános iskolakezdéséig szól. Három szintből áll, amelyeket a gyermekek életkora határoz meg:
A kilenc hónapos óvodai felkészítő program a kötelező oktatás első része.
Az általános iskolai oktatás kötelező, nyolc évig tart, és két oktatási ciklusban zajlik.
Az I. ciklus legtöbb tantárgyát osztálytanítók tanítják.
A II. ciklus minden tantárgyát más-más szaktanár tanítja.
Az állami általános iskolai oktatás ingyenes, az egyetlen felvételi feltétel az életkor. 6 és 7½ éves koruk között minden gyermek óvodai programlátogatási bizonyítvánnyal iratkozik be az általános iskolába.
A középfokú oktatás a következőkből áll:
Kétféle gimnázium létezik:
Szakképzés:
A gyerekek 15 különböző területen szereznek középfokú szakképzést.
A tanulók általában 15 évesek amikor belépnek a középiskolai oktatásba, és 18½ évesek, amikor befejezik a négyéves képzést. Az általános iskolai teljesítmények és a záróvizsga eredménye alapján veszik fel őket az iskolákba.
Felsőoktatási rendszer
A gimnáziumot végzett tanulók szinte bármelyik karra beiratkozhatnak. A szakiskolások a szakirányuknak megfelelő karon, főiskolán folytathatják felsőfokú tanulmányaikat. A három éves szakképzési programba beiratkozott diákok további vizsgákat tehetnek az egyetemi felvételi vizsga előtt.
A szerbiai felsőoktatási rendszer reformja a bolognai folyamathoz való 2003-as csatlakozással kezdődött. Jogi támogatását 2005-ben kapta meg az új felsőoktatási törvény elfogadásával. A 2007/2008-as tanévtől valamennyi felsőoktatási intézményben minden újonnan beiratkozott hallgató az új, megreformált szakokon tanul.
A felnőttoktatás lehet formális vagy nem formális.
Az általános vagy középiskolák, illetve a felnőttképzésre szakosodott iskolák formális felnőttképzést biztosítanak, míg a nem formális felnőttoktatás nem az iskolarendszerben működik. Ez a szakmai továbbképzések különböző formáival valósul meg.
Az általános iskolai felnőttoktatás háromtól öt évig tart. Évfolyamonként szerveződik, 1 tanévben két évfolyamot hallgatnak, illetve vizsgáznak le. A 15. életévüket betöltve a tanulókat felvehetik a felnőttképzésbe. Szerbiában 14 felnőttoktatási iskola működik. Az általános iskolák alapfokú felnőttoktatási programokat is megvalósíthatnak.
A középiskolai felnőttoktatási iskolák a következőket kínálják:
A felnőttképzés területén speciális programok megvalósításához más egyesületeknek vagy magánszemélyeknek meg kell felelniük a speciális programok végrehajtására vonatkozó előírásoknak, és meg kell kapniuk a minisztérium jóváhagyását.
Kisebbségi oktatás - Oktatási helyzetkép a Vajdaságban
Vajdaságban a magyar nyelvű oktatás céljából egy kiterjedt intézményhálózat működik. A magyar nyelvű kisebbségi oktatás védelmében vertikális oktatáspolitikai rendszer működik: köztársasági államtitkárság, tartományi titkárság, Magyar Nemzeti Tanács, pedagógus szervezetek.
A vajdasági magyarság fejlett és kiterjedt intézményhálózatnak hála, az oktatás területén 27 községben folyik magyar nyelvű iskoláskor előtti nevelés. 5.142 magyar gyerek részesül állami fenntartású óvodai ellátásban.
Általános iskolai oktatás 28 önkormányzatban folyik.74 általános iskolában 10.434 gyermek tanul. 786 osztatlan és 53 kombinált tagozaton tanulnak (tehát 5 diáknál kevesebb van egy tagozaton).
Magyar nyelvű középiskolai oktatás 12 önkormányzat területén van 37 intézményben: 10 gimnázium, 25 szakközépiskola, 2 művészeti iskola. 2 magyar tannyelvű - magyarországi alapítású: Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Iskola és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium. 1281 tanuló - 261 (3 éves szak), 1.020 (4 éves szak).
Felsőoktatás: 7 szerbiai akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézményben folyik valamilyen szinten magyar nyelven is oktatás, legtöbben Szabadkán vannak: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, Építőmérnöki Kar, Közgazdasági kar.
Szakkollégium működik Újvidéken - Európa Kollégium, 380 férőhelyes. Meg is telik minden évben magyar nyelvű hallgatókkal.
Ösztöndíj (alap, mesteri, doktori, demonstrátori), jogász ösztöndíj.
Anyanyelvápolás, a nemzeti kultúra elemeivel órák választható tantárgyként valósul meg 31 önkormányzat 86 intézményében összesen 3.151 tanuló részvételével.
„Tanulj velünk magyarul!" minisztérium által jóváhagyott segédtankönyvek. Hangoskönyvek.
Tankönyvek le lettek fordítva minden tantárgyhoz.
Távoktatás: 3.058 felvétel (általános iskola - 7 tantárgy, középiskola - 2 tantárgy)
Iskolabuszok: 13 önkormányzat területén kb. 200 gyerek veszi igénybe.
Folytatódik Erasmus+ projektünk, melynek célja egy együttműködő szakmai közösség működtetése, a határon túli magyar pedagógusok szakértői felkészítése, támogatása révén.
A korábbi konzorciumhoz - Innovatív Pedagógiai Műhely, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete - új partnerként csatlakozik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete így a közös munka során lehetőség nyílik a határon túli magyar pedagógus szervezetek közötti szakmai együttműködés kiteljesítésére is.
A projekt célja egy olyan Kárpát-medencei szakmai közösség létrehozása és fejlesztése, mely támogatást képes nyújtani a határon túli minőségi magyar nyelvű oktatás fennmaradásához és fejlesztéséhez.
Az OktOpusz II. projektben folytatjuk a 2021-ben megkezdett fejlesztéseket, de új elemekkel is bővül a projekt.
A projekt kezdő időpontja: 2023. december 31.
A projekt befejezése: 2026. december 30.
Folytatódik sikeres Erasmus+ projektünk, melynek célja egy együttműködő szakmai közösség működtetése, a határon túli magyar pedagógusok szakértői felkészítése, támogatása révén.
A korábbi konzorciumhoz - Innovatív Pedagógiai Műhely, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete - új partnerként csatlakozik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete így a közös munka során lehetőség nyílik a határon túli magyar pedagógus szervezetek közötti szakmai együttműködés kiteljesítésére is.
A projekt célja egy olyan Kárpát-medencei szakmai közösség létrehozása és fejlesztése, mely támogatást képes nyújtani a határon túli minőségi magyar nyelvű oktatás fennmaradásához és fejlesztéséhez.
Az OktOpusz II. projektben folytatjuk a 2021-ben megkezdett fejlesztéseket. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az újonnan csatlakozó szervezetek, illetve pedagógusok felkészülésben részesülnek a szakértői adatbázishoz történő csatlakozáshoz. Ebben a felkészítésben innovatív elem, hogy a korábban már az adatbázishoz csatlakozott pedagógusok is közreműködnek majd.
75 új szakember bevonására kerül sor, akik számos képzési lehetőséget kapnak a szakértővé válás útján, ugyanakkor az adatbázisban már szereplő szakértők nonformális és informális tanulási alkalmak, szakértői műhelyek keretében mentorálásban részesülnek a szakértői életpálya építésében. Mindezekkel a tevékenységekkel a projekt hozzájárul a résztvevő pedagógusok szakmai professzionalizálódásához.
Másrészt megvalósul a www.oktoped.hu oldalon elérhető szakértői adatbázis továbbfejlesztése, bővítése, az oktatási intézmények vezetőinek tájékoztatása az adatbázisban megjelenő szakértelem felhasználásának lehetőségeiről, ezáltal is emelve a határon túli magyar nyelvű oktatás színvonalát, elősegítve a pedagógusok szakmai fejlődését.
Az adatbázis működtetésével megnyílik a lehetőség a szolgáltatást kereső intézmények, pedagógusok oktatási döntéshozók számára, hogy megtalálják azokat a szakértőket, akik az adott területen segítséget tudnak nyújtani, illetve a szakértőknek lehetőséget teremt a szakmai bemutatkozásra, megjelenésre. Tanulási lehetőségekkel támogatja a csatlakozó pedagógusokat szakmai fejlődésükben. Lehetőséget biztosít a transznacionális tapasztalatcserére, mobilitásra, új partnerségek, megalapozására.
A regisztrált szakértők további támogatást kapnak ahhoz, hogy közösségeikben támogatni tudják a tudásmenedzsment folyamatokat, mozgatói legyenek a helyben történő fejlesztéseknek. A szakértők ugyanakkor további közösségek számára nyújthanak segítséget helyi innovációk beindításában, továbbképzések megszervezésében.
Az OktOpusz II, felhasználva a szerveztek tapasztalatait a helyi erőforrások megerősítésére és fejlesztésére, valamint a tarnsznacionális együttműködésre koncentrál. Olyan tudásteremtő műhely létrehozását és működtetését teszi lehetővé, ahol lehetőség adódik a nemzetközi együttműködésre, közös munkára, nem csak a szerveztek vezetői között, hanem a gyakorló pedagógusok közösségében is.
A projektbe való bekapcsolódás lehetőségéről, a projekt eseményeiről a partnerszervezetek honlapján, közösségi platformjain valamint a www.oktoped.hu oldalon adunk tájékoztatást.
Erdélyi és vajdasági pedagógusok gondolkodtak együtt ismét a Kárpát-medencei magyar anyanyelvi oktatás jövőjéről, attól a gondolattól vezérelve, hogy egymástól tudunk a legtöbbet és a leghatékonyabban tanulni.
A Szabadkán, az Ivan Sarić Műszaki Iskolában megrendezett szakmai napon azok a pedagógusok vettek részt, akik a Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében 2021-2023 Erasmus + projekt keretében keresik a jó gyakorlatok és a szakértő tudás megosztásának lehetőségeit.
A szakmai programot az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a magyarországi Innovatív Pedagógiai Műhely szervezte.
„Azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon jó lehetőség hiszen két különböző régió, két különböző ország pedagógusai jöttek össze, de ugyanakkor közös számunkra az, hogy minden régió a kisebbség nyelvén oktat."- emelte ki De Negri Ibolya, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke.
„A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél mi úgy gondoljuk, hogy ez a lehetőség elsősorban azt jelenti a pedagógusok számára, hogy érezhetik, nincsenek egyedül.” – nyilatkozta a programmal kapcsolatban Köllő Zsófia, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének programigazgatója.
"Tegyük hozzáférhetővé a szakmai kompetenciákat vagyis váljon elérhetővé az érdeklődők számára.”- foglalta össze a projekt fő törekvését Tratnyek Magdolna, az Innovatív Pedagógiai Műhely szakmai vezetője, hiszen a szakmai nap célja a szakértői adatbázis tartalommal való feltöltése volt. A résztvevő pedagógusok megismerhették és kipróbálhatták az információk feltöltésének lépéseit, illetve számos tanácsot kaptak a feltöltésre kerülő anyagok tartalmával kapcsolatosan.
Az adatbázisba kerülő tartalmak alapján a szakértők kereshetővé válnak majd az erre a célra fejlesztett nyilvános online felületen. Így, azok az intézményvezetők, akik képzést szeretnének szervezni pedagógusaik számára az érdeklődésüknek megfelelő szakterületen belül pár kattintással megtalálhatják a hozzájuk legközelebb működő, vagy számukra legszimpatikusabb szakértőt.
A szakmai napot egy lazább program követte. Az Erdélyből érkezett pedagógusok Szabadkával és Újvidékkel ismerkedtek.
Önálló szekcióval mutatkozott be Egerben, a XXIV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián az OktOpusz - Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása Erasmus+ KA2 Program, melyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, valamint az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével partnerségben bonyolítunk le.
A rendkívüli érdeklődésnek örvendő szekció címe Szakértői együttműködés partnerségben - Erasmus+ 2021 volt.
Partnerségi együttműködések a köznevelés területén
2023-1-HU01-KA220-SCH-000152750
A projektet megvalósító szervezetek:
Innovatív Pedagógiai Műhely Nonprofit Kft. (IPM) - Magyarország (H)
Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) - Románia (RO)
Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (ÉMPE) - Szerbia (SER)
Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SLO)
Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (SER)
A projekt rövid elnevezése: OKTOPUSZ II.
Partnerségi együttműködések a köznevelés területén
2021-1-HU01-KA220-SCH-
A projektet megvalósító szervezetek:
A projekt rövid elnevezése: OKTOPUSZ
Az adatbázisban történő kereséshez nem szükséges regisztrálni. A továbblépéshez fogadja el az Innovatív Pedagógiai Műhely weblappal kapcsolatos adatkezelésekre vonatkozó adatvédelmi tájékoztatóját (megtekinthető az adatvédelmi tájékoztató oldalon)